A két pápa (The two popes, 2019. r.: Fernando Meirelles, szereplők: Anthony Hopkins, Jonathan Pryce)
A Tarot Nagy Arkánumának Főpap lapja a spirituális bölcsesség, a hit, és a (vallási/spirituális) tradíciók képviselője. Ismeri a transzcendens erőket, és jóban is van velük, hiszen egyik legfontosabb feladata, hogy ezt a láthatatlan, halhatatlan világot közvetítse a látható, halandó mindennapokba.
A Főpap nemcsak vallási vezető, hanem tanító is. Az erkölcsi rendet képviseli, az élet mélyebb értelme felé irányítva a keresőt. Egyik legfontosabb szerepe, hogy rávilágítson: az érzékszerveinkkel befogadható világot a szellem, a teremtő Ige járja át.
A Két pápa című film két, látszólag ellentétes, de valójában egymást kiegészítő nézetet jelenít meg a spiritualitásról és a hitről. A filmben XVI. Benedek pápa, a konzervatív egyházfő és Ferenc, a progresszív szellemű bíboros (későbbi pápa) ütközik meg – mindketten a saját világképüket védelmezve, azért harcolva.
A történetben a Főpap archetípusa mind a két pápa karakterében megjelenik, hiszen mindketten a hit, az erkölcs és az egyház értékrendjét képviselik, csak a megközelítésük más.
Benedek a tradíciók őrzője, hitének gerincét az elvek és dogmák tartják egyenesen. Számára a spirituális élet alapja a rend és a fegyelem. Ferenc ezzel szemben nyitottabb a változásokra, hiszen ő már megértette, hogy Istent így tudja közelebb hozni a nagyobb tömegekhez. Ő a reformok szószólója, a szeretet és az elfogadás jegyében cselekszik. Ez a két figura ugyanazon archetípus két pólusát testesíti meg, és ezzel tökéletesen leképezik a Főpap lap kettősségét.
A Főpap lapjának szimbolikája magában foglalja a tanító és a tanítvány közötti kapcsolatot, ami a filmben is dominánsan megjelenik. A Benedek pápa és Ferenc bíboros közötti párbeszéd nem csupán vita: tanítják egymást és tanulnak egymástól, ezáltal kirajzolódik a történetből egy mély igazság: a tanító is tanul, a tanítvány is tanít.
A film során mindkét karakter átformálódik: Benedek engedékenyebbé válik, míg Ferenc mélyebb megértést kezd tanúsítani az egyház hagyományai iránt. Ez az átalakulás azt mutatja meg, hogy a spiritualitásban nincsenek végleges, megkérdőjelezhetetlen válaszok. A spirituális lét lényege a folyamatos tanulás: a fejlődés, így a változás is.
Mindkét pápa útja az archetípusos történet része: az a belső utazás, amikor felismerjük, hogy a külvilág struktúrái és dogmái csak addig hatnak ránk, amíg nem találjuk meg a saját belső igazságunkat.
A spirituális tanító nem egy merev, dogmatikus rendszer megszállottja, hanem olyan valaki, aki képes az igazságot több szinten is megérteni és átadni – pontosan úgy, ahogy a Két pápa szereplői is teszik a film során.
A Két pápa tehát nem csupán egy történet az egyház két különböző vezetőjéről, hanem egy archetipikus tanmese is. Benedek és Ferenc karaktere együttesen fejezik ki a Főpap archetípusát, hiszen mindketten a spirituális rend közvetítői, ám különböző megközelítésből. A film és a Tarot lap is arra tanít, hogy a hit és a spiritualitás nem merev struktúrák, hanem olyan utak, amelyek végén önmagunkkal találkozhatunk, ha kellően nyitottak és alázatosak vagyunk.
Ha te is készen állsz arra, hogy rálépj erre az útra, és mélyebbre áss saját belső világodban, és olyan eszközöket kapj, amelyek segítenek előre lépni, csatlakozz a Tudatos Analógiás Gondolkodás tréninghez!
A Tarot Nagy Arkánumának 22 lapjához kapcsolok filmes analógiákat ebben a sorozatban, amelynek többi részét >>ITT<< találod.
kiemelt kép: Port.hu
