Majd holnap

Majd holnap

Volt egyszer egy kicsinyke fa, félreejtett magról sarjadt a király udvarán. Nőtt, növögetett, ahogy tudott, napfényt eleget nem kapott: a vár rozoga kőfala árnyékot vetett, mint elfeledett szigetet, kerülte a fény. Vizet sem kapott, mint szándékkal vetett társai,...
Lételem II.

Lételem II.

Második rész Másnap a hajnali szürkületben Tracyt egy türkizszínű szempár meleg fénye fogadta ébredéskor. Ismerős volt a puha arc, a nagy robusztus alak, a lágy, derűs, részvétteli tekintet. Tracy a félhomályban is pontosan tudta, hogy egy Ember áll előtte: bár vagy...
Lételem II.

Lételem I.

Első rész Luke érdeklődve figyelte a változást, amely pár napja kezdődött, de annál gyorsabban alakult. Apróság volt csak, mégis gyökeres. Fém kezének végén a fogóízekkel történt valami: puhák lettek, melegek és érzékenyek. Azelőtt bármit megfogott, nem érzett semmit:...
Tilia

Tilia

– Esetleg kint is hagyhatja – szóltam, mert nem úgy tűnt, hogy a hatalmas fakereszt befér a rendelő ajtaján. Meg is bántam rögtön, ahogy találkozott a tekintetünk: egyértelmű volt, hogy a kereszt nélkül nem jön be. Megfogni nem mertem, annyira hozzá tartozott....
Örökség

Örökség

Élt egyszer egy fiú, kit Péternek hívtak. Korán elszakadt otthonról, szülői házára alig emlékezett. Nem volt semmi mása, csak egy tarisznyája, egyedül bolyongott egy sűrű erdőben. Ment, mendegélt ösvényt keresve, mígnem egy este találkozott egy magaforma fiatal...