Majd holnap

Majd holnap

Volt egyszer egy kicsinyke fa, félreejtett magról sarjadt a király udvarán. Nőtt, növögetett, ahogy tudott, napfényt eleget nem kapott: a vár rozoga kőfala árnyékot vetett, mint elfeledett szigetet, kerülte a fény. Vizet sem kapott, mint szándékkal vetett társai,...
A tó tündére

A tó tündére

Tó tükrében, égszínkékben csodás alak képe látszik: míves szobor honol színén: nap közben a víz fodra játszik vele. Ékes, karcsú női idom, dús keblei, büszke álla, nád dereka híre járja a környék falvait. Jaj, de nehéz, merev a kő, nem hajlik a kedves szóra,...
Lételem II.

Lételem II.

Második rész Másnap a hajnali szürkületben Tracyt egy türkizszínű szempár meleg fénye fogadta ébredéskor. Ismerős volt a puha arc, a nagy robusztus alak, a lágy, derűs, részvétteli tekintet. Tracy a félhomályban is pontosan tudta, hogy egy Ember áll előtte: bár vagy...
Lételem II.

Lételem I.

Első rész Luke érdeklődve figyelte a változást, amely pár napja kezdődött, de annál gyorsabban alakult. Apróság volt csak, mégis gyökeres. Fém kezének végén a fogóízekkel történt valami: puhák lettek, melegek és érzékenyek. Azelőtt bármit megfogott, nem érzett semmit:...
Tilia

Tilia

– Esetleg kint is hagyhatja – szóltam, mert nem úgy tűnt, hogy a hatalmas fakereszt befér a rendelő ajtaján. Meg is bántam rögtön, ahogy találkozott a tekintetünk: egyértelmű volt, hogy a kereszt nélkül nem jön be. Megfogni nem mertem, annyira hozzá tartozott....