Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | jún 4, 2024 | Mesék másként
Élt egyszer egy fiú, kit Péternek hívtak. Korán elszakadt otthonról, szülői házára alig emlékezett. Nem volt semmi mása, csak egy tarisznyája, egyedül bolyongott egy sűrű erdőben. Ment, mendegélt ösvényt keresve, mígnem egy este találkozott egy magaforma fiatal...
Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | máj 20, 2024 | Mesék másként
A szegénylegény egy nap apja elé állt, és így szólt: – Édesapám, nem állhatom a nyomort, amiben tengődünk: én bizony útra kelek, s talán utamon gazdagságra lelek. Kegyelmednek biztos fedelet, puha ágyat, teli kamrát, kényelmes életet; magamnak szép ruhát, lovat s...
Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | máj 6, 2024 | Mesék másként
Laura szétnézett a romok között. Különös módon üde kíváncsiság járta át: mint leégett kastélyuk leomlott falai, melyek között most szabadon fújt a szél, s időnként átröppent egy madár, oly zegzugos lett a szíve is. Semmihez nem fogható érzés volt így látni otthonát,...
Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | ápr 17, 2024 | Mesék másként
Janka óvatosan nyitott be a rozoga kis kunyhóba, ahol a falu boszorkánya lakott. Vénséges öregasszony fogadta.– Édes néném, kedves néném, segítsen. Egyetlen tehenünk nem ad tejet, éhen vesznek gyermekeim!– Rontás ül rajta. Fogd ezt a bűbájos angyalgyökeret, napkelte...
Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | ápr 2, 2024 | Mesék másként
– Maguk mire várnak itt? – kérdezte a Szelíd Szemű kalauz. Az elcsigázott Férfi és a Nő, az Angyalarcú, sötétséggel a homlokán, és a Dermedt Asszony értetlenül ültek, nem feleltek, így hát mosolyogva kiment. – Várni! – kiáltott az Angyalarcú. – Mintha várnom volna még...
Szerző: Gyöngyösi-Szabó Anna | márc 19, 2024 | Mesék másként
– Mit keres nálam? – mondta Ő, és keresztbe fonta karját, de tekintete nyitva volt. – Menedéket – feleltem kétségbeesetten. – Mi elől? – Az almafák elől. – Láttam, nem érti, mosolyogna, de óvatos. Hogy érthetné: bolond vagyok. Más ilyennel nem jön ide, magamnak okozom...